KÉSZ jubileum konferencia Jövőnk: a kisemberek koalíciója Molnár Péter Fennállásának húszéves évfordulója alkalmából jubileumi konferenciát szervezett 2009. szeptember első hétvégéjére Esztergomba a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, „Az első húsz év után” címmel, Jövőnk: a kisemberek koalíciója mottóval. A rendezvényt támogatta a Barankovics István Alapítvány, a KDNP pártalapítványa. A három napos, zártkörű találkozón Miskolcról Jeney Edit, Mezei István, Molnár Péter és Sasvári István vettek részt. A pénteki nyitó napon Osztie Zoltán atya, a KÉSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Erdő Péter tartott előadást. A bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek atya először is gratulált a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének az elmúlt 20 évhez. Majd hangsúlyozta: hivatása, küldetése van a keresztény embernek a világban. Az a küldetése, hogy az evilági élet rendjét az evangélium szerint alakítsa. A politika, a gazdaság, a tudományok, az oktatás, a kultúra, vagyis az élet minden területén az evangélium szerint kell alakítani az életet – nyomatékosította Erdő Péter. Szerinte mindennek köze van az erkölcshöz és felelősek vagyunk minden emberi cselekedetünkért. Vagyis nincs az életnek olyan területe, amely kivonhatná magát az erkölcs hatálya alól. A Magyar Katolikus Egyháznak a keresztény értelmiségiekre nagy szüksége van – mondta a bíboros atya. „Szerencsésnek tartom, hogy a KÉSZ egy civil szervezet” – folytattat gondolatait Erdő Péter. Tagjainak nagy a felelősége a nemzeti értékek, a nemzeti kultúra megőrzésében. Hiszen a nemzet érték, mert a teremtés része. A teremtett világ iránti tiszteletből értékelni, tisztelni kell a nemzeti identitást a bíboros szerint. És magyar azonosságunk döntő eleme a kereszténység – tette hozzá. Sajátos azonosságunk és a kereszténység pedig jól megfér egymás mellett. Ez a hit összekapcsol minket. Rámutatott arra is, hogy azok a népek nem tűntek el a történelem viharaiban, amelyek felvették a kereszténységet. Azzal zárta beszédét Erdő Péter, hogy Isten kegyelmét és áldását kérte a KÉSZ-re. Osztia Zoltán pedig azzal vette át a szót, hogy a bíboros atyától kapott feladatokat vállalja a KÉSZ. A szombati nap ökumenikus imával kezdődött, majd előadók sokaságát és emlékező felszólalásokat hallgathattak meg a konferencia részvevői, majd szekciókban, egy-egy témában mélyülhettek el. Többek között felszólalt Hámori József, aki először arról beszélt, hogy a tudomány és a hit összefér, majd az anyanyelvről tartott előadást. Elmondta, hogy a magyar nyelv különös módon megtartotta képi funkcióit, képi formáit is. Ezért a magyar nyelv abban különbözik az indoeurópai nyelvektől, hogy absztrakt. Lanczendorfer Erzsébet, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a negyven évi kommunista diktatúra Magyarországon az erkölcs területén végezte a legnagyobb pusztítást. Mint KÉSZ-es azt mondta: rész kell vennünk a magyarság erkölcsi újjáépítésében. Csath Magdolna Lehet-e etikus a gazdaság című előadása elején felidézte a bíboros atya gondolatait: az élet minden területén etikusan kell viselkedni, valamint az élet minden területén etikusan kell cselekedni. A közgazdász asszony szerint egy pénzügyi-hatalmi koncentráció zajlik éppen a világon. Ugyanis egy szűk kör nagyon meggazdagodik, míg a szegények még inkább elszegényednek. Majd arról szólt, hogy a válság hazánkban hamarabb kezdődött, mint a világban. Hiszen 2004-ben és 2005-ben túlköltekeztek a szocialisták és emiatt 2006-ban, a választások után már megszorításokba kezdtek. Vagyis a legyengült magyar gazdaságot érte el a válság, amely így nálunk erőteljesebben éreztetette a hatását. A baj az volt – mondta, hogy hazugságra épült Magyarország gazdasága. Szélsőséges, etikátlan, neoliberális kapitalizmus van ma nálunk. Ezért vagyunk erkölcsi és gazdasági csődben is. Mit kell tenni – tette fel a kérdést Csath Magdolna. Szociális piacgazdaságot kell kialakítani, a munkahelyeket nem szabad feláldozni. Vagyis a keresztényszociális gondolat mentén -ami ugye a kisembert támogatja- kell újjáépíteni az országot. Ez a jó modell. Piukovics Gábor, a Magyar Konzervatív Alapítvány alapítója A mai konzervativizmus mondanivalója címmel tartott előadásában -többek között- elmondta, hogy az európai kultúráknak három alappillére van: az antik (görög-római) kultúra, a kereszténység és a nemzeti kultúrák. Vagyis, ahogy az összes nemzeti kultúra, úgy a mi nemzeti hagyományaink, nyelvünk megőrzése is fontos. Lezsák Sándor arról szólt, hogy a keresztény ember értékek mentél él, az evangélium szerint. A keresztény értékek azért fontosak szerinte, mert megvédenek minket. Felhívta a figyelmet arra is az Országgyűlés alelnöke, hogy az európai integráció elindítói nem szégyellték keresztény hitüket. Ezért ma is a keresztény értékrendre kellene építkezni. „Az egyesült Európa vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz” – idézte Lezsák Sándor Robert Schumannak, az Európai Unió atyjának a gondolatait. Majd előadását Szent István gondolatával zárta le: „ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is.” Hoffmann Rózsa, a KDNP oktatáspolitikusa Veszélyben az ifjúság címmel megtartott előadásában azt ecsetelte, hogy a szociálliberális kormányok idején, így most is vegetál az oktatásügy. 1994-től a neoliberális erők gátlástalan rombolása folyik, amit 1998 és 2002 között csak fékezni tudott a polgári kormány. Ezen változtatni kell – mondta a képviselőasszony – mert most tatárjárás utáni állapotokat mutat a hazai oktatási rendszer. Tudatosan rombolják a tanár tekintélyét is. Keresztény alapú, új oktatási rendszert kell felépíteni szerinte. Be kell látni, hogy az iskola kettős funkcióval bír: van egy értékőrző funkció, ami a tudás továbbadását jelenti és egy progresszív funkció, ami az életre nevelést jelenti. Végül Hoffmann Rózsa elmondta, hogy a kereszténydemokratáknak melyek lennének a legfontosabb teendői az oktatás területén: az iskola nevelő funkciójának, nevelő munkájának erősítése; a hagyományos értékek erősítése; az alapműveltség erősítése; az erkölcsi nevelés; a hagyományos erkölcsi értékek átadása. Az előadók sorát Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek zárta. Ő Erkölcs, erkölcstelenség és erkölcs nélküliség címmel tartott előadásában kiemelte, hogy a hit válsága szüli az erkölcsi válságot. Így pedig egy értékválság alakul ki. Erkölcs, erkölcstelenség és erkölcs nélküliség kérdésében a mai keresztényeknek prófétai szerepe van. Azért, mert vannak szilárd erkölcsi elveik – mondta az érsek. Így nem fordulhatna elő, hogy a legfontosabb erkölcsi axióma kérdésében, az élet védelmében, az abortusztörvénynél, a kábítószer-fogyasztásnál, és a háború indításánál a keresztények is megengedő álláspontot képviseljenek. A prófétai szerep megkívánja az egyéni és közösségi tanúságtételt, amely épül a tudatos hitre, épül a szabad akaratra, a kegyelmet adó szentségek felhasználásával. Ha ezek egymásra találnak, akkor a keresztény nép is hegyre épült várossá tud lenni, és tanúságot tud tenni életével is Jézus Krisztusról. A tannak életükkel adnak értelmet, tanúkká lesznek, és a tanúságtevés a missziónak a legkiválóbb formája mai korunkban – mondta Bábel Balázs érsek atya. Demográfia és nemzetstratégia, gazdasági válság, modern kori konzervativizmus, civil összefogás a keresztény értékek képviseletében, értelmiségi válaszok, erkölcsi válság címmel meghirdetett, szekciókba osztott pódiumbeszélgetések zárták le a szombati napot. A találkozó harmadik napján, vasárnap délelőtt Orbán Viktor tartott előadást az egybegyűlteknek. A Fidesz elnöke köszöntötte a húszéves KÉSZ-t, majd kijelentette, hogy az 1998 és 2002 közötti polgári kormány Európa leginkább kereszténydemokratának tekinthető kormánya volt. A múltba visszatekintve elmondta, hogy szerinte az 1989-es fordulat sem jött volna létre a keresztény szellem nélkül. A mai korról szólva Orbán Viktor megjegyezte, hogy szellemi, kulturális válság húzódik meg a gazdasági válság mögött. A jelenlegi válságélmény alapja a bizonytalanság. A hazugságban való lét állapotát pedig mindenképpen fel kellene számolni. Orbán Viktor szerint az egyes embereknek van feladata. A hagyomány, a normális lét megtalálása, visszaállítása lehetne a kiút a válságból, valamint a törvényesség helyreállítása. Osztie Zoltán atya kérdéseire válaszolva a Fidesz elnöke – többek között – elmondta, hogy a kereszténydemokratákkal való koalíció biztosítja pártjának, hogy néppártként egyesítse egymással az igazságot és a többséget, a KDNP értékrendje horgonyt ad a néppártnak. Vagyis a kereszténydemokraták képezik a horgonyt ebben a kapcsolatban. A Fidesz és a KDNP koalícióban van és egy jó megállapodást kötöttek, amelyik a siker záloga Orbán szerint. A mai radikális közhangulatról szólva Orbán Viktor elmondta, hogy véleménye szerint annak oka van, nem egy szellemi tévedés az állampolgárok részéről. Hozzátette: józan, polgári és sikeres életre vágyó emberek adják a magyar nemzet többségét, akik reményeikben megcsalatkoztak, és nem ők tehetnek arról, hogy az ország ide jutott. A Fidesz elnöke a radikalizmusról szólva elmondta, „nem látom, hogy azon a fertályon képesek lennének ebből alkotó energiát, keresztény alapon nyugvó polgári életet létrehozni”. Szerinte a kereszténydemokratákkal való koalíció a Fidesz számára garantálja, hogy a politikai radikalizmus vitorlájából kifogják a szelet, és alternatívát kínáljanak a kétségbeesett embereknek. Osztie Zoltán KÉSZ elnök kérdésére a nemzeti egység ügyéről Orbán Viktor elmondta, hogy ősbűnnek tekinti, amikor határon túliak állampolgárságáról szóló népszavazáson a most kormányon lévők magyart a magyar ellen uszítottak. A Fidesz a KDNP-vel nemzeti kultúrpolitikát kíván folytatni, ugyanakkor szeretné megmutatni a határokon belül élőknek, hogy a határon túli területekkel való gazdasági együttműködés hozzátesz az ország teljesítményéhez. A zárszó után a jubileumi találkozó résztvevői közös szentmisén vettek részt, melynek végén Semjén Zsolt köszöntötte a KÉSZ-t. Elmondta: a kereszténységből következően van a keresztényeknek szerepvállalása, küldetése az oktatásban, az egészségügyben, a szociális kérdésekben, a környezetvédelemben, vagyis az élet minden területén, azért, mert az evangélium egyetemes. (Ezzel Erdő Péter bíboros nyitó előadásának gondolatai csengtek vissza!) A KDNP elnök-frakcióvezetője ezután elmondta, hogy érdemes megfontolni: a Jó Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk. Ezt a tényt ma mind a liberálisok, mind a szocialisták támadják, mintegy kétségbe vonják. A kereszténység viszont mindig nemzetben gondolkodott. Minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték Semjén Zsolt szerint. Mert az egyetemes emberiségnek senki nem adhatta például Arany Jánost, Ady Endrét vagy Bartók Bélát, csak a magyarság. Ha mi eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz szegényebb egy sajátos arccal, egy sajátos dallammal, Istennek egy gondolatával, azzal, amit magyarságnak nevezünk – mondta Semjén Zsolt. Éppen ezért a magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni elsődleges kötelessége saját magyarságának megőrzése, kimunkálása és fenntartása. Mert ez az a gazdagság, amit csak mi adhatunk az emberiségnek. Ezért nekünk, magyar keresztény értelmiségieknek a feladatunk az, hogy a sajátos magyar örökségünket megőrizzük és az egyház szabadságának érvényt szerezzünk abban a tekintetben is, hogy az élet egész területén, beleértve a társadalmi kérdéseket vállaljuk az evangélium képviseletét – zárta beszédét a KDNP vezetője. Molnár Péter miskolci KDNP elnök-frakcióvezető A jubileumi KÉSZ konferenciáról a kdnp.hu oldalon megtekinthető egy összefoglaló videó: http://kdnp.hu/media/videotar/kesz-jubileum
|
|
